A Sors kegyeltje
Ha aznap el is viszi lelkemet a Sátán,
Ha aznap élő utoljára néz rám,
A Sors akarta, meg kell tennem,
Én bízom, te is bízzál bennem!
Sosem voltam a Sors kegyeltje,
Vállam mégis az ő keresztje
Nyomja,
Taszít a porba,
Néha nagyon-nagyon fáj,
De ha félsz, menekülj, rám ne várj!
Ha aznap mennem kell, én távozom békével,
Megyek, több évnyi szép, és rossz emlékkel.
A Sors akarta, meg kell tennem,
Holnap már máshol kell tán lennem!
Én nem leszek a Sors kegyeltje,
Nekem többé nem tesz keresztbe
Senki,
Hiss el, hogy ennyi,
Sokszor ordítanék, bár
Fegyveremben még teli a tár.
Én nem akartam erre a világra jönni,
Én nem akartam mindent tönkretenni,
Én nem akartam emberi lényként élni,
Én nem akartam az emberek szemébe nézni,
Én nem voltam soha a Sors kegyeltje,
Én nem hagyom, hogy vállam az ő keresztje
Nyomja,
Ledobom a porba,
És utána zuhanok, ilyen a világ,
De felállok, ahogy tavasszal kinő minden virág.
Én nem akartam erre a világra jönni,
Én nem akartam mindent tönkretenni,
Én nem akartam emberi lényként élni,
Én nem akartam az emberek szemébe nézni,
Én nem voltam soha a Sors kegyeltje,
Én nem hagyom, hogy vállam az ő keresztje
Nyomja,
Ledobom a porba,
És utána zuhanok, ilyen a világ,
De felállok, ahogy tavasszal kinő minden virág.
És, hogyha sosem lehetek elismert művész,
Mit ér a pénz, ha elpusztít egy tűzvész?
A Sors akarta, meg kell tennem,
Sokszor kell még őrültnek lennem,
Nem lehetek a Sors kegyeltje,
Sok boszorkány máglyán végezte,
Sorban,
Egy másik korban,
Mind segíteni akart,
Hóhér kezében véres a kard.
Én nem akartam erre a világra jönni,
Én nem akartam mindent tönkretenni,
Én nem akartam emberi lényként élni,
Én nem akartam az emberek szemébe nézni,
Én nem voltam soha a Sors kegyeltje,
Én nem hagyom, hogy vállam az ő keresztje
Nyomja,
Ledobom a porba,
És utána zuhanok, ilyen a világ,
Én nem akartam erre a világra jönni,
Én nem akartam mindent tönkretenni,
Én nem akartam emberi lényként élni,
Én nem akartam az emberek szemébe nézni,
Én nem voltam soha a Sors kegyeltje,
Én nem hagyom, hogy vállam az ő keresztje
Nyomja,
Ledobom a porba,
És utána zuhanok, ilyen a világ,
És utána zuhanok, ilyen a világ,
Anno: Laufen, (Németország), 2010. nov. 9-11