Ciripelés,füleim a sötétbe révednek,
ölelésre vágyom-ember barát maradok,
az éjszaka súlyos illataiban vedlek
az égbolton sivalkodva törtető elefántok.
Ciripelés izgatja a fákat
holdfény az udvarokon buzgón sepreget
vadállatok szaga ugrat kutyákat,
s terüleiken áttrappoló macska seregek.
Ital gőz libidó fokozón átölel
patakon folyó könnyel hergelem
hogy maszírozza lelkem önzetlen hévvel,
katalizáloms ropogtatom szívem.
Fejszecsattogása fa repeszek "darázstestei"
nyelvemen pattogó szuggeráló íz
egóm otromba kapuit szétfeszegeti
"alkohollány" indulok mikor hívsz!
"Alkohollány"- libbenő kék hajjal,
törékeny ujjseregek vezéreként,előredőlve
marionett játékot szólalat meg halkan-
zongorakották lapjait vezényszóként követve.
Játssz,neveltetésemkor nevelgetett tavirózsám szívemről-
átadom katartikus szeplőtlen orgiáinkért,
mesélj nekem olyan elvirágzott testekről,
mik hullottak bennük rejlő kurvákért.
Ciripelés,elmosódó masszaként szegregál magányba
mégis,egyetlen élő-mozgó nyugtató
torkomban vájkál "alkohollány" nyála.
Tenyeremet ostromolja kóborkutya nyalogatón.
Vetett ágyammal szemben Santi feszeng homlokomhoz könyörögve-
természetgyógyászok nyálkás vágyaiban heverve
meglelem babusgató emlékek társaságát nyöszörögve
ciripelés,ellök józanságomtól messzire.