Kérdés
Mondd, megmondtam-e előre, hogy ez lesz?
Megmondtam, hogy átversz és azt, hogy nem szeretsz?
Ugye, szóltam arról, amire igazolást adtál?
Megmondtam, hogy arra kellettem, hogy nyáron nálunk lakjál?
Mert ott van a másfél éves kishúgod,
Aki, ha átölelné lábad, te lazán felrúgod.
Ingyenélés, önsajnálat, és az internet,
A telefontól maradt füleden jobb kezed.
Kitaláltál bármit, vágytál mindig másra,
És fogalmad nincs arról, minek mi az ára.
Most nem ízlik az ebéd, te inkább mást ennél,
Ma moziba, holnap kirándulni mennél…
És én, hatalmas barom, mindezt elnéztem neked,
Mert azt hittem, hogy te vagy az, aki önmagamért szeret.
Tévedtem, és nem is fájna, ez az igazság,
Ha nem ment volna rá a hét évnyi barátság.
Azt mondtad, te nem akarsz megutálni engem,
Nincs miért, nem értem, mi lehet a bajod velem,
Hisz én folyamatosan csak nyeltem és hallgattam,
És hogy neked jó legyen, a segged is kinyaltam.
Megmondtam, hogy addig kellek, amíg tart a pénzem,
Tudom, röhöghetnék ezen az egészen…
„ Nézd, ma velem, holnap mással bújsz majd ágyba,
Rám sem fogsz gondolni a messzi Pestiába’ ”
Igazam lett. Kihasználtál, rondán rászedtél,
A három hónap alatt jó sokat kerestél.
Nem költöttél semmire, mindennel elláttalak,
Velem ne akarj békét, nyugodtan kösd fel magadat!
Mert megtanultam, hogy nem csak az a kurva,
Aki az útszélen a testét árulja,
Hanem, aki lenullázza szép lassan a Visa-d,
És, ha már mínuszban vagy, azt sem mondja: „Viszlát!”
Anno: 2011. 09. 08.