Matrac színpad
Hajthatatlan cérnaszálak
Kegyetlen bábut cibálnak.
Deszkátlan színpad résein
Fűrészpor szitál: alázat.
Tű szemű jóság rákeres,
Csobog a patak, nem deres.
Tölgyfányi élet nedvein,
Úszik a levél - vér, veres!
Fedeles tapsú négy kerék,
Benne a posta helye még,
Levél de mégse én legyek.
Cérna a tű a vérerek,
Kegyelet színű képzelet.
Ma ő de aztán én megyek.
2010. június 23. 23.38