Szavak nélkül teltek el hosszú évek.
Mire nagyot fordult a Sors kereke.
Angyalkáink egymás felé vezéreltek.
Arra kértek, mesélj nekem.
Meséld el, hogy mit is érzel!
Gondolsz-e rám, hiányzok-e?
Te tekinteted rám vetetted,
Szemedben ott volt minden…
Szemed a Barna szempár,
A múltunk tiszta tükre
Vetített egy mozifilmet.
Nyár éjszakát karjaidban,
Mikor szívünk egyszerre dobbant.
Lelkünkben halk muzsika zenélt.
Szíved szívemnek mondott mesét.
Mikor álmaim mind feléd szálltak,
Vágyak puhán hozzád zártak.
Ahol megszűnt az idő és tér,
Nem volt más, csak Te és Én.
Első szerelem Vámpírként
Bennünk él, szívja a vér,
Külön élünk Egy emberként!