A Halál csitítja,
az árvalelkű gyermeket,
végre elmúlt a tegnap,
de hátra hagyott pár emléket.
Fejemben egy kósza gondolat,
elszálltak az évek,
de én maradtam változatlan,
halotti maszkos rémképek.
A fájdalom mindent átitat,
egy folyó meder, tele könnycseppel
s egy elhalkuló mondat,
kihullik kézből az élet.
Reményei az álmoknak,
elvándorolnak új földre,
az vagyok, aki voltam,
a végzett, ki sosem néz előre.