Szerelmesvers
Mosolygok, ahogy a karodban tartva elringatsz,
Hűs ujjaiddal nyugtatva csaláncsípte gondolataimat,
Némán dúdolva a dalt, amit csak énnekem szól.
Eggyé válok veled újra, meg újra, feloldozást keresve,
Amíg testem levegőért nem kiált, és még azután is.
Elmerülnék végleg, hogy szavaid végre megérthessem,
De félek.
Megtöröm a varázst és elhagylak, mint hűtlen szerető,
Gyáván megcsallak, mint már annyiszor korábban,
És távolodó lépteimmel viszatér a maró önutálat.
Nem lettem a tiéd, hiába kívántam.