Szakítás után
Te jó ideje másnak
Teszed szét a lábad,
Én meg hülye vagyok nagyon,
Mert sajnos hagyom,
Hogy elemésszen a bánat,
Hogy vágyjak utánad.
Nem az volt a baj, hogy nem szerettelek,
Sokkal inkább az, hogy nem értettél meg,
Néha felnőttnek hitted magadat,
De mindenki tudta, hogy csak egy hisztis kislány vagy.
És, ha néha-néha sírok utánad,
Azért van, mert szívemben még kívánom a szádat.
Vágynék még hangodra,
Vágynék mosolyodra.
Orromban örökké érzem
Illatodat. Nem kérem,
Hogy ne legyél nagyon boldog,
Én már nem okozok több gondot.
Mert én örökké szeretlek, de Drága...
Ha te nem vagy, szívem már nem lel megnyugvásra.
Anno: 2010. 02. 27.