A HARCOS
Látod megint itt vagy,
Ráléptél az útra.
Látom ismét megteszed,
Újra és csak újra.
Pedig lehetnél egy harcos,
Aki hihetetlen menő,
Lehetnél te pont az,
Akiért döglik minden nő.
De régóta sétálsz már,
A macskaköves úton,
Régóra rágodsz már,
A közben döglött múlton.
Tudom neked fel se tűnik,
Hogy ez nem ajándék.
De a köveken lépkedve,
Azt olvasod...jószándék!