Pillanat, mely örökre megmarad
A pillanat, mely örökre megmarad,
Mikor lepakol, s fellélegzik.
Nehéz táskáját nem ő hordozza már,
Tartja azt a föld.
Az ablak mellette teljesen nyitva,
Enyhe szél szökik be rajta.
Szembefordul vele, lehunyja szemét,
S élvezi, miközben a szél
Lenge hajába bele-bele tép.
Élvezi, s mosolyog.
Nem szól, csak örül szívében.
Sosem láttam még ennyire gyönyörűnek.
S ez az a pillanat, mely örökre megmarad.
2010. április 12.