Tegnap meghaltam miattad,
S ma csak fekszem a földön.
Egy nap rád néztem riadtan,
S csak ezt üvöltöm: MIÉRT?!
Másnál voltál éjjel,
A folt is ott a nyakadon,
Mást imádtál szenvedéllyel...
De én ezt nem akarom!
Megöltél, de nem bánom!
S lelkem mélyéből kívánom,
Hogy legyél boldog vele nagyon,
És szeressétek egymást agyon!
Én majd egyszer feléledek,
Majd tűzszárnyakon feléd megyek,
S elszállok a fejed felett ,
Megmutatni a szép eget.
Mert látod...utánad is van még élet,
Furcsán hangzik, de ismét élek!
Lángra gyúlt a szívem újból,
De másnak jut már a sok jóból.